CR szerda a fenntarthatósági jelentésekről
Impozáns helyszínen került sor az idei év egyik első CSR kerekasztal-beszélgetésére. A Gerbeaud Házban tartott est témája: „Az érték a mérték vagy a mérték az érték” volt, a beszélgetés középpontjában a sok cég által kiadott CR jelentések álltak.
A beszélgetés gyorsan a jelentéskészítésre terelődött, kezdve a MOL-lal. A MOL több mint 10 éve ír jelentéseket, melyek kezdetben környezetvédelmi témában íródtak. A nemzetközi tendenciákhoz igazodva azonban e jelentések egyre inkább lefedték a fenntartható fejlődés tematikáját, így a társadalmi és gazdasági pillérek egyaránt hangsúlyossá váltak. A témaváltozás kapcsán definíciós problémák is felmerültek. Végül napjainkra már a fenntartható fejlődés elnevezést részesíti előnyben a legtöbb cég, melyet már a különböző aspektusok egységes szemlélete jellemez. Az egységes szemlélet részletesebb jelentés írására ösztökéli a vállalatot.
És mi a helyzet a multikkal? A szolgáltatásorientált cégeknél szükségszerűen előtérbe kerül a társadalmi aspektus. A beszélgetés során elhangzott, hogy a jó CSR a szervezet fő tevékenységével összehangban működik, és nem izolált akciók összessége.
Vajon a felelősség mennyiben nyomon követhető, mikor a vállalatok sokszor külső cégekkel készíttetik a jelentéseket? A külső cégek által létrehozott különböző jelentések mennyiben összehasonlíthatatóak? Az összehasonlíthatatlanság kiküszöbölésére szolgál az ISO rendszer, mely alapvető elvárásokat foglal magában a jelentésre vonatkozóan. Ezen audit szempontok a következők: az adott jelentés feleljen meg a GRI-nak (nemzetközi jelentéskészítési irányelv), valamint tartalmazzon megbízható adatokat. Továbbá az ISO auditoroknak lehetőségük van a helyszínen megvizsgálni az ott zajló felmérési folyamatokat. Ezáltal az auditorok adatgyűjtési hibák felfedezésével fejleszteni tudják a rendszert. Felmerült azonban a kérdés, vajon egy külső cég meg tudja-e írni a jelentést, hiszen az adott szervezet munkatársai jobban átlátják a vállalat ügyeit, működését. Viszont, ha a vállalat maga készíti a jelentést, akkor hogyan biztosítják a független véleményt? A külső cég lehet, hogy objektívebben ítél, mivel a szervezeti hierarchikus kérdések nem tartoznak rá. Ugyanakkor fennáll a lehetőség a túl pozitív megítélésre, mivel a jelentéskészítő a következő évben is szeretne munkát kapni. A hiteles jelentéshez további lényeges tényező, hogy az információnak belülről kell érkeznie.
Tehát a szervezet készítse maga a jelentést? Ennek eredményessége mindenesetre összefügg azzal, hogy az ott dolgozók mennyire fogadják el a felelősségvállalás szükségességét. Ugyanakkor fontos a vezetőség, a management felelősségvállalásba vetett hite, bizalma. Ezért is lényeges a belső kommunikáció. Ha pedig ezen szempontok is érvényesülnek, akkor már csak egy egységes anyag adathalmazokból való létrehozása marad hátra. Az pedig már a kommunikációs szakember feladata, hogy a jelentést a nagyközönség számára is érthetővé tegye.
A társadalmi felelősségvállalásnak a társadalmi csoportok elvárásaihoz kell igazodnia. A jelentés pedig maga a válasz az elvárásokra. A vállalásokkal a szervezet kényszeríti magát a teljesítésre. A felelősségvállalás azonban kormányzati szinten is megjelenik, így a CR jelentéseket ezen a szinten is ki kellene adni. Mindemellett a jelentés maradjon önkéntes, különben a CR értelmét veszti.
Az első CR szerdát 2007. márciusában tartották az érdekcsoportok releváns tájékoztatása céljából. A társadalmi felelősségvállalás témája iránt azóta csak nőtt az érdeklődés. Így most egyetlen üres hely sem maradt a rendezvényen.
 | 3.00 (4 szavazat) |
